Szász Rozi: Mese, hab nélkül

Minden sorban vagy onmagamat irtam meg, vagy a korulottem levő vilagot, ugy, ahogyan en latom, s az egyikből nyilvanvaloan kovetkezik a masik. Jol tudom, hogy ez kenyes vallalkozas, mivel sokban elter attol, ahogyan masok latjak a dolgokat, dehat en csak azt irhatom meg, amit en tartok fontosnak. Termeszetesen tudom, hogy vannak az enyemtől sokban elterő vilagok, helyzetek, es ennel fogva mas latasmodok is, de mikent a holdnak is van masik oldala, amiről ugyan tudunk, de amelyet megsem latunk soha, ugyanugy az eletnek is megvannak a maga, sajatos oldalai, amelyet csak mi erzekelunk, es amelyről csak mi, magunk beszelhetunk, akik ezt latjuk, mivel hogy nem is adatott meg mast latnunk, csakis kizarolag ezt.